Kedves Andrea ! A Csjt. 60. § (2)bekezdése és a hozzá kapcsolódó kommentári rész a nagykorú gyermek tartásáról a következ?ket tartalmazza: Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A jogosultság oldaláról nézve a nagykorú gyermek tartása jogosultságának feltételei: a) egészségi állapot, betegség, munkaképtelenség, b) életpályára való felkészülést szolgáló tanulmányok folytatása. A kötelezett oldaláról nézve a teljesít?képesség szempontjából vizsgálva a nagykorú gyermek csak akkor és olyan mértékben részesülhet tartásdíjban, ha és amennyiben a kötelezett saját szükséges tartásán felül azt megfizetni képes. Nem köteles a szül? tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes, nagykorú gyermeket akkor, ha a) a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan; b) a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt él? közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség); c) ezáltal a szül? saját szükséges tartását, vagy a kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni. Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet szül?jét?l tartást. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz f?z?d? egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kett?s érdek érvényesülésének el?mozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szül?k maguk is alapvet? erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szül? a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja. Ha a gyermeket középiskola befejezése után a választott életpályára el?készít? tanfolyamra, f?iskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett, s arra képes szül? nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeir?l, valamint megélhetésér?l maga gondoskodjék. A f?iskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához f?z?d? egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen, a tanulmányait köteles a t?le elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj, stb.) kiérdemelje, és ezzel a szül? tartási terheit enyhítse. Megfelel?en együtt kell m?ködnie a gyermeknek és szül?jének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehet?ségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és ez nem csak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkent?leg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethet?ségére is vezethet. Az ítélkezési gyakorlatban kialakult elvek szerint a szül? tartási kötelezettsége nem korlátlan ideig állt fenn, még ha a fels?fokú tanulmányokat nappali tagozaton is folytatja a nagykorú gyermek. Mindig az adott tényállás ad alapot a megfelel? jogi álláspont kialakítására. A törvényi szöveg igazából nem jelenti ki egyértelm?en, hogyha a gyermek levelez? tagozatra jár, nem igényelhet tartásdíjat. Álláspontom szeriint ekkor is jogosult lehet rá, azonban mérlegelni kell az összegnél, hogy tud e dolgozni az iskola mellett, vállalt e munkát, ha nem, akkor az neki felróható e...stb Ahogy a törvény fogalmaz, minden eset egyedi és egyedi elbírálás alá esik. Nem biztos, hogy a bíróság mentesíti a férjét a tartásdíj alól. lehet, hogy csak az összeget mérsékli. A polgári bíróságtól kell kérniük els?dlegesen a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetését, másodlagosan annak mérséklését. Amikor megvan a joger?s bírósági határozat lehet kérni a munkáltatótól a letiltás megszüneteését, pontosabban fogalmazva az ítéletbe lezs belefoglalva, hogy mely hónaptól nem jár gyermektartásdíj és mikortól nem vonhat le a munkáltató a férje béréb?l ezen a jogcímen.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu