Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Pusztai István 2007-07-02 19:57 [3148]
Tisztelt Online Jogász A mai napon a következő nyilatkozatot iratta alá velem a Munkáltatóm: "Alulírott XXX Munkavállaló az XXX Kft. Munkáltatóval fennálló munkaviszonyom vonatkozásában jelen nyilatkozat aláírásával ezúton a következő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot teszem. Kijelentem, hogy az XXX munkakörű munkavégzésemhez kapcsolódó alábbi tevékenységről a Munkáltató utasítására részletes, aprólékos és pontos, jelen nyilatkozatnak megfelelő XXX dokumentumot vagyok köteles 2007. július hó 20. napjáig készíteni és azt a Munkáltatónak átadni: XXX dokumentálása. Tudomásul veszem, hogy az XXX dokumentum a Munkáltató üzleti titkát képezi, így azzal kizárólag a Munkáltató jogosult rendelkezni. Elismerem, hogy az XXX dokumentum elkészítésének ténye és annak teljes tartalma vonatkozásában teljes körő titoktartási kötelezettség terhel. Mindezek következtében kötelezettséget vállalok arra, hogy az XXX dokumentumot sem más munkavállaló, sem bárki más kívülálló harmadik fél számára nem teszem hozzáférhetővé, nem terjesztem, nem használom föl kutatásra, fejlesztésre, termelésre vagy értékesítésre, valamint nem használom fel saját érdekemben, illetve bárki más kívülálló harmadik fél érdekében, továbbá arról nem közölhetek semmilyen információt, adatot, tényt más munkavállalóval, sem bárki más kívülálló harmadik féllel. Kötelezettséget vállalok arra továbbá, hogy az XXX dokumentumot semmilyen formában nem vihetem, nem juttathatom ki munkahelyemről, a Munkáltató informatikai rendszeréből. Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben a fenti rendelkezéseket bármikor megszegem, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. paragrafusa (1) és (2) bekezdéseiben és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény 103. paragrafusa (3) bekezdésében szabályozott üzleti titok megsértése jogcímén a 84. paragrafus (1) bekezdésének e) pontja alapján 20.000.000,-Ft, azaz Húszmillió Forint összegű átalánykártérítést fizetek a felszólítás átvételét követő 8 napon belül a Munkáltató részére." A fenti nyilatkozatot titoktartási kötelezettségével ugyan egyetértek, viszont olvasatom szerint (és a nyilatkozatot átnyújtó Dr. F. Tímea jogtanácsos szerint is) a Munkáltatóm kötelezhet a kártérítésre abban az esetben is, ha bármilyen okból kifolyólag nem készítem el az XXX dokumentumot a megszabott határídőre. Abban kérem segítségüket, hogy ilyen formán jól értelmezem-e a dokumentumot, a fentiek sértik-e bármilyen formában jogaimat, illetve minősül-e zsarolásnak a fenti nyilatkozat. Kérem, hogy személyes adataimat semmilyen formában ne tegyék közzé (keresztnevem se jelenítsék meg sehol). Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves István ! A kérdésére a jogi választ és azt, hogy mi lenne Önnek előnyös meg tudom adni, csak úgy gondolom a munkáltató a leírtaktól nem akar és nem is fog eltérni (tapasztalat). Először is, az átalánykártérítés fizetés nem abban az esetben terheli Önt, hy a dokumentációt nem készíti el időben, haenm akkor, ha az üzleti titkot kiszolgáltatja. Valóban nyelvtanilag úgy értelmezhető ("a fenti rendelkezéseket bármikor megszegi"), hogy a határidőre is kiterjed, de tartalmilag nem ez az értlme. Nyílvánvalóan nem kötelezhető valaki 20 millió forint megfizetésére, mert a munkát nem végezte el határidőre. Ez súlyosan sértené az arányosság alapelvét és a jóhiszeműséget ! A titoktartási kötelezettség megszegésének következménye a kártérítés fizetése. Az Mt. 103. § (3)bekezdése rendelkezik az üzleti titokról anélkül, hogy a jogövetkezményt pontosan meghatározná. Ha a munkavállaló kárt okoz, a kártérítés szabályait az Mt.166-173 §-a tartalmazza. Különbséget tesz szándékos és gondatlan károkozás közt. Szándékosság esetén a teljes kárt, gondatlanság esetén az 1 havi átlagkerest 50 %-át (kollektív szerződés rendelkezáse esetén 1,5 havi átlagkersetet)kell megfizetni. A kártérítés összegénél mérlegelni kell a károkozás összes körülményét és a bizonyítás a munkáltatót terheli. Ezeket azért írtam le, mert a kár mértéke nagyon különböző lehet a felróhatóság alapján. Ezért nagyon méltánytlannak találom ilyen magas kárfizetési kötelezettséget kikötni, Nyílvánvalóan a munkáltatónak előnyös, mert mindennemű bizonyítás nélkül jár neki a 20 millió, holott lehet, hohy csak gondatlanság terheli a munkavállalót vagy a tényleges kár ennél jóval kevesebb. Több eseti döntés is kimondja, hogy az üzleti titok megsértésének megállapítása önmagában a kárért való felelősséget nem vonja maga után. A kár bekövetkeztét, a kár és a jogellenes magatartás közti összefüggést a károsultnak kell bizonyítani. A megállapodást tehát nem a határidő miatt tartom aggályosnak, hanem a vétkességre tekintet nélküli magas kárösszeg előre való kikötéséért !

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer