Kedves István ! A határidő számításával kapcsolatosan a Ptk. 282. § (1)bekezdése a következőt tartalmazza: A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Ez tehát a főszabály, vagyis, ha a szerződésben eltérően nem rendelkeztek, akkor nem jár el jogszerűen a Pannon, ha a hétvégére eső teljesítési határnapot követő munkanapra késedelmi kamatot számítanak fel. A másik kérdésére megnyugtató választ nem tudok adni, hiszen a késedelem jogkövetkezményeit szerződésben rndezték, melyet Önök is elfogadtak és aláírtak. Az értékarányosságra vonatkozóan a Ptk. két esetben mondja ki a szerződés semmiségét. Az egyik, amikor az aellenérték túl alacsony: 201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A másik, amikor túlzó az ellérték kikötése (ez legtöbbszőr a magas kamatra vonatkozik): 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). A felek szerződéses viszonyában az aránytalan előnyt vállaló félnek értelemszerűen valamilyen hátrányos, szorult helyzetben kell lennie, amely arra készteti, hogy a szerződést ilyen feltételekkel is megkösse. Nem csak a létfenntartás, a legszükségesebb életfeltételek biztosítása, de olyan körülmények is a méltánylandó helyzet megállapításához vezethetnek, amelyek a kötelezett anyagi biztonságát lényegesen érinthetik. Családi körülményekből is eredhet a szerződés-kötéskori szorult helyzet ténye. Ha azonban a fél azért kíván sürgősen kölcsönt felvenni, mert például azt nagy haszonnal kecsegtető üzleti vállalkozásba fektetheti be, a hitelező által ennek ismeretében kikötött feltűnően aránytalannak minősülő ügyleti kamat ténye a szerződést nem teszi uzsorássá. A feltűnően aránytalan előny kikötésének fogalma nem csak az ilyen előnyt kezdeményező aktív magatartást öleli fel. Az ilyen előny akkor is kikötött, ha a szorult helyzetben lévő fél tesz e körben ajánlatot és azt a másik fél - a másik helyzetének, az ajánlattétel indokának ismeretében elfogadja. Egy telefontársasággal kötött szerződésnél viszont nem életszerű kényszerhelyzetre hivatkozni, hiszen van verseny a társaságok közt, lehetett volna más szolgáltatóval is szerződést kötni. Nem hiszem, hogy bármely bíróság uzsorás szerződésnek minősítené !

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu