Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Radvanyi Sandor 2008-01-12 12:40 [3397]
Tisztelt Szakértő! Egy középiskola kollégiumának nevelőtestületét képviselem. Szeretném, he segítségünkre lenne az alábbi problémák megoldásában! Röviden ismertetném az eddigi helyzetképünket. A nevelőtestületünk 2004-ben – a közoktatási törvény módosításában elrendelteket alapul véve- megszavazta, hogy nem kíván foglalkoztatni pedagógiai felügyelőket. Tehát maradt minden a régiben, köztük a kötelező óraszámunk is heti 30 óra. A heti kötelező óraszámunk úgy van elosztva, hogy minden második héten pénteken nem kell bemennünk dolgozni. Ezt célszerűségből vezették be, hiszen pénteken a diákok hazautaznak és emiatt elegendő (sőt sok is) fele létszámmal dolgozni. Egyébként ekkor otthon készül fel a pedagógus, ismereteket szerez, képzi magát a saját szakjából… 1. Első kérdésem az lenne, hogy ez a péntek szabadnapnak(pihenőnapnak) minősíthető-e? Ugyanis szerintünk ez csak egy munkaidő átcsoportosítás annak érdekében, hogy folyamatosan, a lehető leghatékonyabban tudjon működni a kollégium. Hetente egyszer délelőtt is szolgálatot látunk el a kollégiumban, mert vannak délutános diákjaink, akiknek a programját (tanulmányi segítségadás, szabadidős foglalkozás…) biztosítanunk kell. Ezen kívül vannak egyéb délelőtti elfoglaltságaink: ágyneműcsere, szobák ellenőrzése, iskolai ügyelet, diák ügyelet segítése. Ezek mind a munkaköri leírásunkban is szerepelnek. 2., Ha ekkor valakit (betegség esetén) helyettesíteni kell milyen óradíjjal kell ezt a helyettesítést fizetni? És ha ketten vagyunk ekkor szolgálatban a munkaidő elrendelés szerint, akkor milyen óradíjjal számolunk? Készíttetek velünk egy heti munkaidő tükröt vagy feladat ellátási tervet, ami tartalmazza a heti kötelező óráinkat napi felbontásban a következő három kategóriába sorolva: szilencium (14h), kollégiumi élet szervezése (10h) és pedagógiai felügyelet (6h). Az esetleges helyettesítéseknél ezek alapján differenciáltan vagy nem is akarnak fizetni.( pedagógiai felügyeletre nem, vagy csak 60%-ot, a többire csoportösszevonást, némelyre rendes óradíjat) Hogyan is kell ezeket fizetni? 3. A csoportösszevonásra (rendes kötelező óraidőn belül) 30 vagy 50%-ot kell fizetni? Hétvégenként, esetenként rendkívüli bent maradást szoktak elrendelni (pl. szalagavató, ünnepségek, fellépések…). Ekkor rendkívüli nyitva tartás van.. Ez péntek 17 órától vasárnap 14 óráig tart.. Ekkor nem végzünk szakmai munkát csak úgymond ügyelünk és, ha kell intézkedünk. Az óradíjunk ekkor mivel munkaszüneti napra esik 100 %. Adhatnának 150%-ot is (a tv. Rendelkezései szerint), de azt a bizonyos pénteki napot (1-es pontnál említettem) szabadnapnak veszik és így csak 100% adható. 4. Jogosan adják-e a 100%-ot? Normális dolog-e a pedagógust heti pihenőnapján, esetenként ünnepnapon is normál óradíjért dolgoztatni? Ehhez kapcsolódik a következő is. Vasárnaponként 14 órától 22 óráig beosztás szerint hétvégi szolgálatot látunk el. Ez a kötelező 30 órán kívül megy. Most ezt is ügyeletnek akarják minősíteni és 100%-al fizetni, mivel szerintük kapunk érte szabadnapot (az a bizonyos péntek). Eddig ezt 150%-al fizették, de a mostani bérjegyzéken már 100%-al szerepel, sőt visszamenőlegesen szeptember 1-től. Ügyelhetnénk is, de elvárják, hogy ekkor (egyébként a kollégium hagyománya is ezt diktálja) a következő tevékenységeket végezzük: gyermekek fogadása és regisztrációja, szülői kapcsolattartás, szabadidős tevékenységek vezetése és felügyelete, tanulmányi segítségadás, takarodó végrehajtatása, mindennapi törődés. A feladatokból látszik, olyan ez mint egy normál nap, hiszen a hétfői napra készülnek fel a tanulók. 5. Kérhetik, hogy ne végezzünk pedagógiai tevékenységet ebben az időben? Ezt tudomásom szerint (munka tv.) 200%-os óradíjjal kellene fizetni vagy ,ha van szabadnap érte akkor 150%. 6. Hogyan kell ezt a tevékenységet fizetni? 7. Jogosan húzzák rá arra a bizonyos pénteki napunkra, hogy ezekért a munkaszüneti, ünnep és pihenőnapokon végzett munkákért járó szabadnap ez? Nem létezik, hogy hétvégén, amikor mindenki a családjával van (végül is piros betűs ünnepnapon) ugyanazért az óradíjért dolgozzunk, mint hétköznap! Éjszakák: Minden héten egyszer (100 tanulóként 1 fő) éjszaka is bent tartózkodunk a kollégiumban. Hívták ezt készenlétnek, ügyeletnek meg egyébnek is. Most hétköznap 50%, vasárnap és ünnepnapon 60%-al fizetik ezeket az órákat. Ez az időszak este 22-től reggel 06-ig terjed. A tanulóknak éjszakai szilenciumi helyet biztosítunk, szobát és létszámot ellenőrzünk és fenntartjuk a rendet a tanulók nyugodt pihenése érdekében. Ezeken kívül esetenként mentőt és rendőrt hívunk és persze mi is pihenünk valamennyit. 8. Törvényesen fizetnek ezért? Tudom, hogy nem hasonlíthatom ezen tevékenységeket egy orvosi éjszakai ügyelethez, de felmerül bennem, hogy nekik miért annyi amennyi. 9. Törvényesen lehet-e a következő munkarend? Hétfőn 14-től rendes munkaidő 22-ig. 22-06-ig éjszakai szolgálat (kötelező 30-on kívül), majd kedd reggel 06-18-ig rendes munkaidő. Ez 28 óra egyfolytában a munkahelyen. Ilyen egy bent alvós napunk. Se szabad nap utána, se közte pihenő. Elgondolkodtató! Tudjuk, hogy bevezették a kéthónapos munkaidőkeret alkalmazását. 10. Ha valaki teljesíti a számára előírtakat, de szünetek, vagy ünnepek miatt éppen több órája marad el, mint az egy napra vetített átlagóra, akkor csökkenthetik-e a fizetését? 11. Jogosan fizetik-e erre a kéthavi elszámolásra hivatkozva a túlóráinkat csak 2 hónappal később, mint a teljesítés hónapja? Mi úgy tudjuk, hogy a teljesítést követő hónap 10-ig meg kell kapnunk a jussunkat, vagy ha a megállapítása kétséges akkor egy átlagot előlegként. Hogy is van ez? Most két személyre szabott probléma következne: Van két kollega, akinek az alap végzettségen kívül van további diplomája is. Ezekre törvény szerint, ha 10%-ban hasznosítja, akkor járna rá %-os pótlék. Ezek teljesen olyan végzettségek, amelyekért hálás lehetne az iskola-kollégium: pénzügyi és EU szakértői diplomák. Az iskola egyik főprofilja a pénzügy és marketing, a kollégista diákoknak szükségük van délutáni segítő-hozzáértő tanárokra. Az EU- s ismeretekre meg mindenkinek nagy szüksége lenne. 12. Ilyen esetekben csak az iskola igazgatójának szubjektív döntésén múlik a kollégáink minősítése- anyagi helyzete? Mi lesz akkor a minőségi- értékalapú bérezés bevezetésénél? Nem is merem elképzelni. Röviden ennyi. Tudom, hogy nem teljes körű a tájékoztatásom, de remélem a kérdések megválaszolásához elegendőnek bizonyul. Előre is megköszönöm türelmét és későbbi válaszát! Várva gyors válaszát, köszönettel: egy kollégiumi tanár 2008.01.10.

Kedves Kérdező ! A munkaidő-pihenőidő kapcsán feltett kérdések megválaszolása azért nehézkes, mert speciális munkaidőbeosztás és-munarend mellett vannak foglalkoztatva és a teljes körű válaszadáshoz ennél mélyebben kellene ismernem a helyzeteküet. Természetesen azért megpróbálkozom a válaszadással, csak lehet, hogy néhol, csak feltételes módban tudok írni. A feletett kérdések sorrendjében haladva: 1. Az, hogy a péntek szabadnapnak minősül e, alapvetően az dönti el, hogy történik e munkavégzé, valamint az, hogy a pénteken kívül van e két szbadnap biztosítva. Mivel azt írja, hogy feladataik vannak, akár az otthoni felkészülés akár ágyneműcsere stb., ezért ez munkanapnak számít. Akkor biztos, ha a kollégiumba be is mennek és munkát végeznek. Ha csak otthoni felkészülés zajlik, már komplikáltabb a helyzet, pláne ha ez a heti 30 órán kívül esik. Ebben az esetben olyan szempontokat kelle megnézni: munkáltatóval való megegyezés alapján ez otthoni munkának tekintendő e, a törvény által előrt két pihenőnap a péntekkel együtt van e biztosítva ? Munkaidőkeret esetén az Mt. 124. § (2) bek. szerint a heti két pihenőnap úgy is kiadható, hogy a munkáltató hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosít. Az adott heti munkaidőbeosztás határozza meg, hogy a 48 óra mikorra esik. Ha vasárnap is dolgozniuk kell, akkor péntek-szombaton kell biztosítani, ha nem kell vasárnap dolgozni, kiadható szombat-vasárnap. Az első esetben a pénteknek szabadnapnak kell lennie, az utolsó esetben viszont nem, tekinthető munkanapnak, vagy olyan napnak is amikor a munkahelyén munkavégzési kötelezettség nem terheli. A munkaidőkeret alkalmazásának pont az a lényege, hogy a munkáltató egyenlőtlenül is beoszthatja a munkát. 2. Ha a heti munkaidőbeosztástól eltérően foglalkoztatják, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ha a munkavégzés a napi munkaidőn v. a munkaidőkereten felül esik, a pótlék mértéke 50 %. Ha a pihenőnapján hívják be, a pótlék 100 %. ( mindig a munkabérén felül kell érteni, vagyis a munkabérének a 150 %-át jelenti az első esetben, a második esetben 200%-át) Ezt a munkaidőbeozstása szerint el tudja dönteni: túlórázni kell-e, vagy pihenőnapon, mikor nem lett volna köteles munkát végezni, bemenni és dolgozni. Itt térnék ki a 10-es kérdésre: a rendkívüli munkáért járó pótlékot a munkaidőkeret végén kell csak fizetni, hiszen ekkor látja a munkáltató, hogy túllépte e a munkaidőkeretet az adott 2 hónapban. Azonban ha pihenőnapján hívják be, akkor mindenképpen jár pótlék. Igazából, a munkaidőbeosztáson kívüli munkavégzésért ki lehetne fizetni a pótlékot a hónap végén, de a munkáltatók a munkaidőkeret végén szoktak elszámolni. Arra kell figyelni, hogy itt két jogcímen is járhat pótlék: munkaiőkereten felüli munkavégzésért (ezt csak a 2 hónap végén látja), valamint a munkaidőbeosztástól eltérő munkavégzéésrt (ezt már a hónap végén látja a munkáltató és valójában ki is fizethetni, de tv. nem írja, hogy a hónap végén kell fizetni a pótlékot, ezért az a gyakorlat, hogy a munkaidőkeret végén fizetnek). 3. A csoport összevonásra irányuló kérdését nem teljesen értem. Ha rendkívüli munkavégzésről van szó, az előbbi szabályok az érvényesek. Ha arról van szó, hogy más munkakörébe tartozó feladatot is ellát, akkor helyettesítési díj jár. Ennek mértékét az átirányításra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (ténylegesen elvégzett munka alpján illeti díjazás, nem lehet kevesebb az átlagkeresetnél). Helyettesítési díjra a törvény pontos %-ot nem ad, az az elvégzett munkától függ. 4. Ez a kérdés is rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódik. Ha a munkáltató arra ad utasítást, hogy az általa meghatározott helyen és ideig rendelkezésre álljon, akkor ügyletről van szó. Ha kifejezetten munkavégzésre hívja be akkor pedig rendkívüli munkavégzésről (ha a munkaidőbeosztáson kívül esik). Azonban, ha az ügyelet alatt mégis kell munkát végezni, a 40 %-os pótlékon felül jár még a túlórapótlék is. Ön tudja eldiferálni, hogy már eleve munkára hívják be, vagy csak rendelkezésre állásra, ahol előfordulhat hogy munkát is kell végezni. 5.,6. Az ügyelet alatt akkor kell munkát végezni, ha arra a munkáltató utasít, vagy a munka felmerül és halaszthatatlanul el kell végezni. Ha munkáltató munkára utasítja, el kell végezni, nem tagadhatja meg, csak ezért plussz juttatás jár ( ügyeleti díj túlórapótlék). 7. A pénteki szabadnapot az 1. pontban fejtettem ki. 8. A hétvégi munkáért a díjazás attól függ, hogy munkaidőbeosztás szerint végzi e, vagy szabadnapján. Vasárnap, rendes munkaidőben annál a munkáltatónál lehet dolgoztatni, ami rendeltetése folytán e napon is működik, a kollégium ilyen kategória. Vasárnapi munkavégzésért az Mt.149/A eseteiben jár 50 % pótlék, ezek egyikébe sem tartoznak bele. Ha tehát munkaidőbeosztás szerint foglalkoztatják vasárnap, csak az alapbér jár. 9. A törvényes munkaidő heti 40 óra, ezt a munkaidőkeret átlagában kell nézni az Önök esetében. Továbbá szabály, hogy 2 napi munkavégzés közt 11 óra pihenőidőt kell kiadni, azonban kollektív szerződés előírhatja, hogy ügyelet, készenlét után nem jár pihenőidő. 10. A munkáltatónak csak a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell kifizetni. Ha az adott két hónapban nem éri el a munkaidőkeret szerinti óraszámot, fizethet annál kevesebbet is. 12. A 10 % hasznosítást az dönti el, hogy a munkakörébe tarozik e pl. pügyi, eu-s ismeretek oktatása. Ha a munkáltató nem ír elő ilyen feladatot, hiába van plussz diplomája, nem hasznosítja, így nem jár pénz. A munkakört és a munkaköri leírást kell ilyenkor kiindulópontnak venni. Ha a munkáltató hivatalosan nem kéri fel őket pügy, eu oktatására, sajnos nem jár díjazás.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer