Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Varga Mózesné 2008-02-10 00:17 [3411]
T.Cím! 1. Apósom és Anyósom 60 éves házasságuk alatt építettek egy családi házat. Fele-fele arányban a nevükre került. Apósom halála előtt (Anyósom 81, Apósom 86 éves volt) adás-vételi szerződéssel az Anyósom nevére került az egész ingatlan. Kérdésem: Apósom halála után az egyetlen örökösük a fiuk örökölheti-e az apai részt? 2. Az Anyósom 86 évesen a fia tudta nélkül eltartási szerződést kötött a fia első házasságából származó unokájával a 22,5 milliós ingatlanára. Anyósom 3 év után rájött, hogy az unokája nagyon becsapta őt és ezzel az eltartással csak a vagyonát akarta megszerezni. Ekkor kérte a fia segítségét ahhoz, hogy meg tudja szüntetni az eltartást. Az unoka ezt megtudta, és azonnal összepakolta az Anyósomat és elcipelte a saját lakásába, és a fiától elzárva megindította a gondnokság alá helyezést. Gondnokául a feleségét jelölte meg. Anyósomnak több millió megtakarított pénze és havi 60.000.-Ft nyugdíja volt. 21 hónapig volt a gondnokságuk alatt haláláig. Ez alatt az idő alatt az Anyósomtól minden vagyonát elszedték, halálakor egy fillérje sem maradt. Kérdésem: Az eltartó felesége lehet-e az eltartott gondnoka? A gondnok köteles-e elszámolni az örökös felé? Ezek alapján érvényét veszíti-e az eltartási szerződés? Vissza kerülhet-e az Anyósom nevére az ingatlana? Érdeklődve várom válaszát, Köszönettel: Varga Mózesné

Kedves Varga Mózesné! Amennyiben az Anyósa nevére adásvétellel került a közösen épített ház fele része, akkor az Após elhunyta után a még életében az Anyósra ruházott részt a fiú nem örökli, mivel az az Apósa elhunytakor már nem az ő, azaz az örökhagyó tulajdona volt, így nem képezi a hagyaték tárgyát. A ház így teljes egészében az Anyós tulajdona. Gondnok lehet az eltartó felesége is, a hozzátartozói minőség önmagában nem kizáró ok. A gondnok természetesen köteles a gondnokolt vagyonával elszámolni az örökösök és a gyámhivatal felé is. Az eltartási szerződés önmagában nem válik érvénytelenné, ehhez bírósági eljárás és ítélet szükséges, azonban az eltartott halálával ennek a szerződésnek az érvénytelenítése nem egyszerű feladat a perbeli bizonyítás nehézségei miatt sem. A bírósági gyakorlat szerint az eltartási szerződéseket ún. életjáradéki szerződéssé alakítják át, ahol nem természetbeli tartás jár az eltartottnak, hanem havi pénzösszegeket kap. Az eltartott halála után nem sok sikerrel kecsegtet a tartási szerződés érvénytelenítésére irányuló per, sőt tovább bonyolítja helyzetet, hogy az örökös a fiú, majd következő sorban az unoka lenne, akinek a nevén valójában van az ingatlan az eltartás alapján. Kérdés továbbá, hogy milyen a viszony az apa és a fia között, nem tudják-e a helyzetet békés úton rendezni? Javaslom, hogy próbálják meg egymás között rendezni a leírt vitás kérdéseket.

tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
drnyulbalazs@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer