Kedves Kérdező ! Amennyiben az elhunytnak nem volt végrendelete a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni, amely szerint az öröklési sorrend a következő: 1. elhunyt gyermeke(i), 2. ha a gyermeke kiesett, annak gyermekei, 3. ha nincs az elhunytnak leszármazója, a házastársa következik, 4. ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, akkor az elhunyt szülei következnek az öröklési sorrendben, 5. ha az elhunyt szülei kiestek, akkor az ő (szülők) leszármazói örökölnek, 6. leszármazó, házastárs, szülő, szülő leszármazónak hiányában az elhunyt nagyszülei örökölnek, 7. ha a nagyszülők kiesnek, a nagyszülők leszármazói következnek, 8. ha nincs nagyszülő és azoknak leszármazói akkor a további felmenők örökölnek. Ezen kívüli jogintézmény az ági öröklés, mely a törvényes öröklés rendjét kiegészítő rendszer, amely kizárólag a felmenők öröklésére vonatkozik. Az ági öröklés feltétele, hogy az örökhagyó után leszármazó ne maradjon. Ha nincs leszármazó, a hagyatékot ketté kell választani, és meg kell különböztetni az ági és a szerzeményi vagyont. Az ági vagyon jellemzője, hogy az vagy az örökhagyó felmenőjéről közvetlenül, vagy a közös felmenő leszármazójának közvetítésével szállott az örökhagyóra. Azok a személyek, akikről az ági vagyon az örökhagyóra hárulhat az alábbiak lehetnek: - valamelyik felmenő, - az örökhagyó testvére, - a testvér leszármazója, (feltéve, hogy a testvér, vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőtől örökölte, vagy ingyenesen kapta). A fentiekből látható, hogy a felmenőről történt átszállásnál csak az öröklés, vagy az ingyenesség feltétel, ezzel szemben a testvér és a testvér vér szerinti leszármazójától történő átszállás esetén szükséges az is, hogy az ági vagyontárgy valamelyik közös felmenőtől származzék. Kérdésében nem írta le, hogy első, másod...unokatestvérről van e szó illetve, azt sem, hogy az unokatestvérnek vannak e leszármazói (hogyan alakul az öröklési sorrend), így a kérdés azon részéből tudok kiindulni,hogy tényként veszem, hogy a bátyja örökölt volna az unokatestvér után, ha él. Ilyenkor a törvényes öröklési rend szerint kell végignézni, a bátyja szempontjából, hogy az öröklési rend hogyan alakul. Bátyja részét első sorban a gyermekei örökölnék, ők azonban elhunytak, így tovább kell lépni a rangsorban és az örökösök a bátyja elhunyt gyermekeinek a leszármazói, vagyis a négy unoka. A hagyaték felosztása, eljárás lebonyolítása az illetékes közjegyzőhöz (akinek a működési területén az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye volt) fog kerülni, aki az összes örököst értesíteni fog a hagyatéki eljárásról. Az eljárás során ismertetni fogja, hogy az öröklési sorrend miképp alakul és ki milyen részt örököl.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu