Kedves Kérdező ! A közös megegyezésen alapuló válás esetén a bontóper a kereset benyújtásával indul. Ebben elő kell adni a házasságkötés helyét, idejét, született e gyermek, a felbontás okát, azt, hogy az életközösség mikor szűnt meg és nyilatkozni, hogy a házasság teljesen, helyrehozhatatlanul megromlott, ezért kérik annak felbontását egyező akaratnyilvánítással. Csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és le kell róni a 12.000.-Ft illetéket. Következő elem a közös megegyezésen alapuló megállapodás elkészítése és benyújtása a bírósághoz. A Pp. 290. § (2)bekezdése alapján ugyanis a bíróság a házasság felbontása felől - ha a felek a házasság felbontását a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kérték egyező akaratnyilvánítással - addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta. Meg kell tehát állapodni a házastársi tartásról, közös lakáshasználatról, közös vagyon megosztásáról. Ezt a megállapodást a bíróságnak jóvá is kell hagynia. Azonban ha a közös vagyon csak ingóságokból állt, ezt pedig a felek már ténylegesen megosztották és nincs egymással szemben semmi egyéb házassági vagyonjogi igényük, csak az ingóságok megosztásának a tényét és a további házassági vagyonjogi igény teljes kizárását kell az egyezségnek tartalmaznia. Ha tehát a közös vagyonba csak ingóság tartozott akkora az egyezségnek az4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (2) bekezdése szerint (2) Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs. Az első kérdésére a válaszom az, hogy nem azért lehet a részletes vagyonmérleget mellőzni, mert így a felesége később nem tudja azt megtámadni, hanem az IM rendelet felhatalmazása alapján van rá mód, de csak akkor, ha tényleg csak ingóságból áll a közös vagyon. Egyéb esetben a törvény előírása miatt kötelező vagyonmérleget, tételes vagyonfelosztást készíteni a megállapodás részeként ! Egyébként a bíróság nem bontja fel egyező akaratnyílvánítás ellenére sem a házasságot, hisz mint ahogy korábban idéztem a törvény szövegét, konkrét kérdéseket rendezni kell. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek a bírói ítélettel azonos hatálya van. Ebből következik, hogy jogi eszközökkel szükség esetén kikényszeríthetőnek kell lennie, illetőleg önkéntes teljesítéskor is a végrehajtásra egyértelműen alkalmasnak. Így a jóváhagyásnál a végrehajthatóság elengedhetetlen szempont. Bármennyire is keretjellegűek a családjogi szabályok és tág a mérlegelés, illetőleg a felek rendelkezési jogának a lehetősége, jóváhagyni csak határozott, konkrét, egyértelmű és végrehajtható egyezséget lehet. Rendkívül fontos, hogy pontosan meg legyen határozva a jóváhagyandó egyezségben a kötelezettség teljesítésének a határideje és ne tartalmazzon bizonytalan, teljesíthetetlen feltételeket. A Csjt. 13 §(3) bekezdése szerint a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. Abból, hogy a közös vagyonba tartozó ingóságok felosztását nem foglalták írásba, probléma nem származhat alap esetben kettőjük közt, hiszen nem csak felosztották, hanem birtokba is adták egymásnak. Mind a ketten ugyan olyan bizonyítási akadályba fognak ütközni, ha esetleg később vita lesz a közös vagyon felosztásából, hiszen nincs írásba foglalva, maximum tanúbizonyítás lehetséges, hogy a szóbeli megegyezésük mit takart és annak megfelelően jártak e el. Ha nagyobb értékű ingóságok is vannak, azért az esetleges félreértések elkerülése végett javasolnám, hogy egy megosztást és a birtokba adás tényét tartalmazó megállapodást kössenek, írják alá Önök, továbbá két tanú is. Nem kell csatolniuk sehová, de mégis egy tiszta helyzetet teremt, bizonyítja, hogy miben egyeztek meg. Az adózás vonalán adószakértőt kellene megkérdezni, én az Szja. törvény alapján azt tudom mondani, hogy a közös vagyon felosztása esetén akár ingatlan (tulajdoni hányad), akár ingó másik fél általi megváltásából származó jövedelem adómentes. Ha szimplán csak felosztják és megváltás sem történik, akkor pedig egyértelműen adómentes a szerzemény. A házassági vagyon felosztásának más adózási oldalát nem ismerem, a törvény másról nem ír, így javaslom adótanácsadóhoz való fordulást.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu