Kedves Kérdező ! Mind két kérdésének a megválaszolásánál az az irányadó, hogy a gépjármű használattal és a jutalom kifizetésével kapcsolatosan a kinevezése és egyéb irányadó szabályzatok pontosan mit tartalmaznak. Ezen dokumentumokat nem láttam, így elvi síkon tudok csak választ adni. 1. Amennyiben a költségvetést tartalmazó határozat szerint Önnek évente xy összegű keret jár üzemanyag hozzájárulás címén és ezen juttatást semmilyen további feltételhez nem kötik (pl. teljesítmény) akkor a polgármesternek kötelessége kifizetni. Abban az esetben tartható vissza, ha a juttatás feltételhez szabott és a feltételt Ön nem teljesítette. Tapasztalatom szerint az üzemanyagjuttatást nem szokták kötni feltételhez, egyszerűen megállapítják, hogy egy keretösszeg jár. A belső vizsgálat lefolytatása és annak eredménye egy más kérdés. Nem írta, hogy a vizsgálat mivel kapcsolatosan folyik, esetleg konkrétan kötődik e az üzemanyagpénzhez. Ha megállapítják, hogy az üzemanyag juttatással visszaélt, azt nem a határozatnak megfelelően vette fel, használta fel, jöhet csak szóba hogy a felelősség kérdése és a juttatás visszakövetelése. Amíg Önt marasztaló határozat nem születik, az összeget kötelesek folyósítani. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy vétséget követett el, akkor a fegyelmi eljárás megindítására és a Ktv-ben rögzített szankciók alkalmazásának van helye: (Ktv. 50.§) (a) a megrovás; b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; c) a 49. § szerinti juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása; d) az elmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; f) g) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; h) hivatalvesztés. E körben a leírtak alapján azt tudom mondani, hogy a polgármester jogtalanul tartja vissza az üzemanyagtérítést és mivel a kifizetés már esedékes lett volna, ezáltal késedelembe esett, így jár késedelmi kamat is az esedékesség napjától. 2.) A jutalom annyiban sajátos intézmény, hogy az nem kötelezően jár hanem adható a munkáltató részéről. Alappal akkor lehet követelni, ha pl. a jutalom adásának feltételeit a munkáltató rögzítette és azoknak Ön bizonyítható módon eleget tett, vagy a hasonló munkakörű ugyan olyan teljesítményt nyújtó valamennyi munkavállaló megkapta Önön kívül. Az nem elég hogy tavaly, meg tavaly előtt is kapott most meg nem, mert a munkáltató megindokolhatja pl. nem nyújtotta az elvárható teljesítményt, má se kapott mert nincs keret rá...stb. A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy egyszer adjon, máskor nem, de természetesen nem szubjektív alapon, hanem objektív indokok alapján. Amint írtam, nem ismerem a kinevezését, a belső vizsgálat okát, az hogy ez kapcsolatban van e a jutalom kifizetésének alapjával, így csak a joggyakorlatot tudtam ismertetni. Amennyiben rendelkezi jogtárral, a következő Bírósági határozatokat tudja megnézni a jutalom(prémium) fizetése kapcsán, amik világossá teszik, hogy a bíróság mely esetekben ítéli meg a jutalmat a munkavállalónak: BH 1990.240., BH 1977.407., BH 2003.90., BH 2002.158., BH1997.257. Itt is érvényes, ha alap nélkül nem fizette ki a jutalmat a munkáltató, akkor az esedékesség napjától jár késedelmi kamat. Ha a munkáltató önként nem teljesít az anyagi igényeit bírósági úton lehet érvényesíteni, az elévülési idő az esedékességtől számított 3 év.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu