Kedves Kérdező ! A Csjt. 27. § (1) bekezdése értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Ugyanezen törvény 28. § (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a különvagyont: A házastárs különvagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A vállalkozásban (bt, kft. ?) lévő üzletrész, ha azt a házasság előtt szerzete a férje az az ő különvagyona, ha már az életközösség fennállta alatt, akkor az a közös vagyonba tarozik, függetlenül attól, hogy Ön nem tag, hanem csak alkalmazott. Ha a vállalkozás a házasság előtt lett alapítva, akkor a közös vagyon a házasság létrejötte óta keletkezett valamennyi haszon, aminek a fele Önt illeti meg. Ha a vállalkozás a házasság megkötése után jött létre akkor nemcsak a haszon felére, hanem az üzletrész felére is jogosult. Azonban, ha a vállalkozásban más tag vagy tagok is vannak, akkor csak azon haszonnak és azon üzletrésznek a felére jogosult, ami a férjét is megilleti, pl. ha ketten 50-50 %-ban tagok, akkor a férje 50 %-nak a fele illeti Önt meg. Haszonnak minősül a gazdasági társaságbeli részesedés minden olyan időszakos vagy rendszeres hozadéka, amely a társasági tagsági jogviszony fennállásának a tartama alatt, a vagyoni (pénzbeli vagy nem pénzbeli) hozzájárulás hasznosításának az eredményeként, abból ered. Ilyen haszonnak tekinthető - többek között - a jogirodalom és a bírói gyakorlat szerint korlátolt felelősségű társaság esetében a tag házastársat az üzletrésze alapján megillető osztalék. A haszon kimutatása a könyvelésekből lehetséges, ha nem közös megegyezéssel válnak, akkor igazságügyi könyvszakértő fogja kimutatni. A többi vagyonra is az érvényes,függetlenül a tulajdoni részesedésétől, ha azt a házasság alatt szerzeték, mégha a férje nevére is került pl.lakás, gépjármű fele-fele arányban kell megosztani. Következő kérdés az Ön alkalmazotti jogviszonya. A válás a jogviszonyát nem szünteti meg, azt a munkajogi szabályok szerint lehet csak megszüntetni. Itt, esetleg alku tárgya lehet a férjével, hogy aláírja a közös megegyezéssel való megszüntetést, bizonyos összeg fejében. A férje csak alapos indokkal tud felmondani, annak valóságát neki kell bizonyítani, és ha nem szabályosan mond fel, Ön akár munkaügyi pert is indíthat. Ha eladja az üzletrészét, attól még Ön ugyanúgy alkalmazott marad, mindaddig, amíg a jogviszonya nem kerül megszüntetésre, Önt havonta továbbra is megilleti a fizetése. Ha szabálytalanul mondanak fel, mindegy hogy csak papíron vette fel a pénzt (ezt bizonyítani nem lehet), a bíróság fizetésnek tekinti és az alapján marasztalhatja a férjét 2-12 havi átlagkereset és elmaradt munkabér megfizetésére. A férje természetesen eladhatja az üzletrészét, de ekkor a üzletrészért kapott ellenérték lesz közös vagyon és azt kell felezni. Az évek során a vállalkozás hasznából vásárolt ingó és ingatlan vagyon is közös tulajdon, amit szintén felezni kell. A csalárd módon, Önt kijátszva értékesíti az üzletrészt, akkor polgárjogilag lehet megtámadni az ügyletet.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu