Kedves Kérdező ! A rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai valóban megváltoztak 2009. január 1-től a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D.§ (1)bekezdése szerint. A jogszabály alapján meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját annak a 62. életévet el nem érő személynek, akinek a keresőtevékenységből származó hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A vizsgálat során kizárólag a 2009. január 1-je utáni kereseteket kell figyelembe venni, erre tekintettel a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor. A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet. A Tny. a rokkantsági nyugdíj mértékénél a következőket veszi figyelembe: Tny. 29. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. (2) A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál. (3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. (4) A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. (5) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban. (6) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege évenként a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően évenként egyszer, január 1-jétől emelkedik. A jogszabály tehát nem veszi figyelembe, hogy a nyugdíjból hány főnek kell megélnie. Az új szabályok szerint azt tudja megbeszélni a munkáltatóval, hogy határozott idejű szerződéseket kössön Önnel, kiszámolják, hogy hány hónapot dolgozhat úgy, hogy a jövedelemhatárt ne lépje túl. Pl. 6 hónapra kötenk szerződést, majd a következő évebn ismét 6 hónapra alkalmazzák.Így pár hónapra mind a kereset, mind a nyugdíj jár, egyéb áthidaló megoldást sajnos nem tudok tanácsolni. Amennyiben a munkáltató ebbe nem egyezik bele, marad a döntési helyzet, munka vagy nyugdíj.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu