Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Szepesi Éva 2009-02-19 21:53 [4866]
A következő problémával kapcsolatosan kérném tanácsukat, véleményüket. 33 év munkaviszonnyal rendelkező vidéki tanárnő vagyok. Egy sajnálatos otthoni baleset folytán mindkét agylebenyem 1,5-1,5 cm-es részét elvesztettem, így a tanári pálya folytatására alkalmatlanná váltam. Rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igényemet a tb. szerv - ellentmondásos szakértői véleményekre alapítottan - elutasította, a rokkantságra való jogosultságom megállapítása iránt keresetet indítottam. Munkahelyem mindenben támogat, az iskola igazgatója ígéretet tett arra, hogy nem szünteti meg munkaviszonyomat rokkantságom megállapításáig, hogy ne kerüljek minden ellátás nélkül az utcára. Sajnos lassan táppénzre sem vagyok jogosult és szabadságom sincs már, tanításra alkalmatlan vagyok, így nem meri annak kockázatát vállalni, hogy gyerekeket bíz rám. A fentieknek nagyon örültem, és nagyra értékeltem munkáltatóm hozzáállását, azonban új információk alapján arra a következtetésre jutottam, hogy esetleg előnyösebb lenne, ha felmentéssel megszüntetnék munkaviszonyomat és így jogosulttá válhatnék végkielégítésre is. Kérdésemmel munkáltatómhoz fordultam, aki azt válaszolta, hogy nem tud ilyen lehetőségről, majd utánanézve, és a fenntartó önkormányzattal egyeztetve azt a tájékoztatást adta, hogy erre nincs mód, mivel nincs rá költségvetési keret. Összefoglalva a helyzetet csak osztályok összevonására alapított létszámcsökkentésre hivatkozással tudnának forrást kicsikarni erre a célra, de ez is kérdéses, illetve az igazgató célzott rá, hogy valószínűleg hamarabb mondják, hogy lehetetlenítsen el és érje el, hogy magamtól menjek el, mint hogy kifizessék a felmentésemmel járó juttatásokat. Nem tudom, mi a teendő ilyen helyzetben. Felmenthetnek alkalmatlanság címén? (Erre vonatkozóan számos orvosi véleménnyel rendelkezem, az igazgatós sem kérdőjelezi meg ennek tényét.) Jogosult lennék végkielégítésre és felmentési időre járó átlagkeresetre? Mi történik, ha magam tájékoztatom munkáltatómat alkalmatlanságomról és kérem felmentésemet, minősülhet úgy, mintha én mondtam volna fel? Felmenthetnek egyáltalán, hiszen dokumentáltan tartósan keresőképtelen vagyok... Mi történik, ha a bíróság megállapítja rokkantságra jogosultságomat, elvesztem a felmentés, és így a juttatások lehetőségét? (Le kell mondanom munkaviszonyomról a rokkantsági nyugdíj érdekében?) Az iskolaigazgató arról tájékoztatott, hogy ha megállapítják a rokkantságot, másnap le kell mondanom a munkaviszonyról, különben elveszítem a rokkantságra való jogosultságot. Milyen szabályok alapján jár el a bíróság a rokkantság feltételeinek megállapítása során? (A kérelem benyújtása vagy az elbírálásakori szabályok irányadók, a kettő között jogszabályváltozás volt!) Mi a helyzet, ha elutasítják kérelmemet, a per úgy áll, hogy mind az első, a mind a másodfokú szakvélemény alapján alkalmas vagyok munkavégzésre ám képtelen indoklással (pl. számítógépes munkára javasolnak 5 dioptriás szemüveggel, könnyű fizikai munkát javasolnak, közben még hajolnom és lépcsőznöm sem lehet, emellett napközben többször elalszom, le kell feküdnöm, képtelenség, hogy egy munkáltató is vállalja egy újabb eséssel járó ezúttal munkahelyi baleset kockázatát…). A perben arra hivatkoztunk (egy bírósági határozat alapján), hogy a megalapozatlan szakvéleményre alapított határozat jogellenes. Kérjem esetleg a munkaügyi per szünetelését amíg a kérdés a munkáltatómmal tisztázódik? Mi lehet a következménye, ha az önkormányzat nem akarja járandóságomat kifizetni, megtehetik, hogy nem mentenek fel? Valószínűleg nem tudnak másik állást felajánlani sem, mivel az állandó szédülés, fejfájás miatt állandó felügyeletet igényelek, folyamatos pszichiátriai és neurológiai kezelés alatt állok, képtelen vagyok koncentrálni, mindent elfelejtek.... Jelen levelemben is mások voltak segítségemre. A perben még nem volt tárgyalás, mert az első tárgyaláskor kórházi kezelés alatt álltam, így kértem annak elhalasztását, így a bírót sem tudtam ezekről a körülményekről tájékoztatni, de azt hiszem talán ő nem is foglalhat állást ilyen kérdésekben. Tisztelettel megköszönném segítségüket, véleményüket. Köszönettel: Szepesi Éva

Kedves Kérdező ! A munkaviszonyát a Kjt. 30. § (1) bek. c) pontja alapján, tartós alkalmatlanság címén kellene a munkáltatónak megszűntetnie. Ebben az esetben járna Ön a legjobban, hiszen a felmentési időre járó illetményre és végkielégítésre is jogosult lenne, majd ha a bíróság kedvezően dönt rokkant nyugdíjba mehet. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint Önnek kezdeményezni kellene a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot. 7. § (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; (3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet (többek közt) a) a foglalkozás-egészségügyi orvos; c) a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja; e) a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője; g) a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató. Az idézett paragrafusok értelmében, ha a munkáltató nem hajlandó a vizsgálatot kezdeményezni erre Ön is jogosult. A vizsgálatot 11. § (1) bekezdése szerint első fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. Ez alatt az üzemorvost kell érteni. A vizsgálatot mind a munkáltatónál, mind közvetlenül az üzemorvosnál kezdeményezze egyidejűleg, elkerülve azt az esetet, ha a munkáltató kérvényét nem továbbítja. Alkalmatlan minősítés esetén a munkáltatónak kötelessége Önt felmenteni, ez alól nincs kibúvó, nem indok, hogy a felmentésére nincs költségvetési keret ! Az üzemorvos az eddigi leleteit megnézni, de az ő véleménye lesz a döntő az alkalmasság kérdésében. A pert nyugodtan folytassa tovább, a bíróság azt állapítja meg, hogy rokkantsága fennáll e vagy sem a kért százalékban, fokban. A nyugdíjfolyósító fogja majd megvizsgálni pozitív ítélete esetén, hogy rokkant nyugdíjra mely időponttól lest jogosult. Ugyanis addig míg jogviszonyban áll, míg a felmentési időt tölti és teljes illetményt kap, nem lesz jogosult nyugdíjra, majd csak a jogviszony megszűnése után. Ezzel azonban nem lesz ellátatlan, hisz a felmentési idő alatt az illetményét kapja, a jogviszony megszűnése után pedig közvetlenül folyósíthatják a nyugdíjat. Abban van igaza a munkáltatónak, hogy nem köteles felmenteni rokkantsági igénye miatt. Általában nem szokták a munkavállalókat felmenteni, hanem a munkavállalók mondanak le, ebben az esetben azonban nem jár semmilyen járandóság. Ezért tanácsolom az alkalmassági vizsgálatot, nagy valószínűséggel alkalmatlan lesz, így nem esik el a felmentési pénztől. A perben a bíróság nem mérlegel, csak az igazságügyi szakvéleményre hagyatkozik, az alapján dönt. A szakértő a személyes meghallgatáson kívül a leleteit veszi figyelembe, így az összes leletet vigye magával. A bíróság azt vizsgálja, hogy az igény benyújtásakor rokkant volt e. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan ítéletet hoz, hogy az igény benyújtáskor nem volt rokkant, a keresetét így elutasítja, de megállapítja, hogy azóta az állapota rosszabbodott és xy időponttól rokkant. Ekkor újra be kell nyújtani a nyugdíj iránti igényt, a szakvéleménybe megjelölt időponttól kérve a nyugdíj megállapítását. A bíróság tehát kizárólag a szakvélemény alapján ítél, így a szakértőt kell meggyőzni állapotáról, fontos, hogy a meghallgatáson minden tünetről számoljon be, minden leletet vigyen el. A pert nem kell szüneteltetni, ha jogosult lesz nyugdíjra, mint korábban is írtam, onnantól folyósítják, hogy a felmentés letelt.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer