Kedves Kérdező ! A munkaidőkeretet úgy kell meghatározni, hogy a munkaidőkeret időszakában a munkanapokat kell szorozni 8 órával (teljes munkaidős munkavállalónál), vagyis le kell vonni a pihenőnapokat, munkaszüneti napokat. Egységesen kell alkalmazni valamennyi munkavállalónál, hisz az irányadó alap esetben a napi 8, heti 40 óra, akkor is ha dolgozhat munkaszüneti napon. A munkaidőkeret arra ad lehetőséget, hogy a maximum heti 48 óra a munkaidőkeret átlagában valósuljon meg, a napi munkavégzések óraszáma eltérő lehet ( teljes munkaidősnél 4 óránál kevesebb és 12 óránál hosszabb nem lehet ). Mindenkit ugyanannyi pihenőidő illet meg, csak előfordulhat, hogy más-más napokon, aki hétfőtől péntekig dolgozik szombat-vasárnap, aki más beosztásban pl. folyamatos munkarendben az hétközben is kaphat pihenőnapot. Azért, mert valaki munkaszüneti napon is dolgozhat, nem azt jelenti, hogy több napot, magasabb óraszámot kell dolgoznia, csak a munkarendje, munkaidő-beosztása más. Összegezve, le kell vonni a munkaidőkeret alapjául szolgáló időszak össz naptári napjából a pihenőnapokat, munkaszüneti napokat, a kapott napokat kell szorozni 8-al. A munkaidő-beosztás más-más lehet az egyes munkavállalóknak. Az Mt. valóban nem fogalmaz egyértelműen, a munkáltatók gyakorlata is eltérő, de arra az egyre kell figyelemmel lenni, hogy a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát nem szabad túllépni. Amennyiben a hét valamennyi napját szoroznák be, az az jelentené, hogy a munkavállalónak a hét minden napján dolgonia kellene, hogy kitöltse a munkaidőkeretet, ez nyilvánvalóan jogszabályellenes. Attól, hogy a fürdő folyamatosan nyitva van, a munkavállalók alkalmazása heti átlagban nem lépheti túl a 48 órát! Azt sem szabad elfelejteni, hogy a meghatározott munkaidőkeret óraszámát a munkáltatónak ki kell fizetnie, akkor is ha a munkáltató nem dolgozta le, így ha olyan magas óraszámot határoznak meg, amit képtelenség ledolgozni, a munkáltató jár rossszul, a különbözetet munkavégzés nélkül is fizetnie kell.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina