Kedves Kérdező ! A Ptk.677. § (1) bekezdése tartalmazza a hagyatéki tartozások körét, ezekből egyik az örökhagyó illő eltemetésének költségei. A hagyatéki tartozások kielégítése a törvényben meghatározott sorrendben történik, az első helyen áll a temetési költség. A Ptk. kommentárja értelmében temetési költségek A temetési költségek csak akkor terhelik a hagyatékot, ha az örökhagyó temetéséről másként nem rendelkezett, vagy nincs olyan személy, aki más jogalapból eredően a temetési költségek viselésére köteles. A törvényi megfogalmazás (illő eltemettetés) két irányban is korlátozza a hagyatéki tartozásként felszámítható temetési költségeket. - Egyrészt e körbe azok a költségek esnek, amelyek az örökhagyó temetésével merültek fel. Így az örökösök a több elhunytat magában foglaló sírhelyen állított síremlék költségének csak az örökhagyót érintő arányos részét kötelesek megtéríteni, csakúgy mint abban az esetben, ha a megváltott sírhely más személy nyugvóhelyéül is szolgál majd. - Másrészt az örökhagyó temetésével felmerült tényleges költségeknek az a része minősül hagyatéki tartozásnak, amelyeket az adott körülmények között az általános szokások, a kegyeleti szempontok megkívánnak. Nincs korlátozás viszont abban, hogy a temetés milyen módon történjék. Az a körülmény, hogy az örökhagyó milyen temetést kívánt, csak a kegyeleti szempontokból jelentős, de a költségek felszámítása tekintetében nem irányadó még akkor sem, ha az örökhagyó kívánságának megfelelő temetési mód kisebb költséggel járt volna. A temetés költségei mindent magukban foglalnak, ami a temetéshez, illetve a hamvasztáshoz szükségesek (koporsó, a sírhely megvétele, urnafülke költségei stb.), továbbá a bírói gyakorlat szerint a szokásos méretű és minőségű síremlék állításának költségei és a helyi szokásoknak megfelelően a halotti tor költségei is. Nem számítható fel hagyatéki költségként az a költség, amely utóbb az örökhagyóról tartott esetleges megemlékezéssel kapcsolatban merül fel, mint ahogy a temetéshez nem szorosan kapcsolódó költségek sem (például a gyászruhák beszerzése). A fentiek alapján örököstársa az őt megillető örökség arányában köteles hozzájárulni a temetési költségekhez, így a sír ellenértékéhez is. Amennyiben önként nem fizet bírósági úton tudja csak igényét érvényesíteni. Ha a sír ellenértékének arányos része, mely a másik örököst terheli az 1 milllió forintot nem haladja meg, figyelemmel arra is, hogy a követelése lejárt, esedékes a pénzkövetelését először fizetési meghagyás útján tudja érvényesíteni. Az örököstárs ellentmondása esetén alakul át az eljárás peres eljárássá.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina