Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Andrea 2010-02-10 17:07 [5243]
Tisztelt Tanácsadó! 2009.12.31-én szűnt meg munkaviszonyom. Január 1-től 30 napig passziv táppénzen voltam. Elvileg 2010. február 13-a a szülésem várható időpontja (de biztosan beleesik majd a táppénz megszűnését követő 28 napba). Jól értelmeztem-e, hogy 1.) TGYÁS jár nekem, melynek alapja az elmúlt évi jövedelmem lesz majd, és erre való igényemet a volt munkáltatómnál kell bejelentenem (kifizetőhely) 2.) GYED nem jár, mivel a biztositási jogviszony már megszűnt. Miként tudom a biztositási jogviszonyt ismételten megteremteni? Elhelyezkedni a következő két évben nem szeretnék, gyerekemmel akarok itthon maradni. Milyen egyéb megoldás van (egyéni vállalkozó?) és mit kell tennem? köszönettel

Kedves Kérdező ! Biztosítási jogviszonya a passzív táppénz időtartamáig áll fenn, annak lejárta után nem lesz biztosított. Az Ebtv. TGYÁS, GYED szabályai értelmében TEGYÁS-ra akkor lesz jogosult, ha a táppénz megszűnése után 28 napon belül szül, tehát 2010. 02.28-ig. GYED-re a jelenlegi adatok alapján nem jogosult, mivel jogviszonya nem TGYÁS-ra nem a biztosítási jogviszonya alatt szerzett jogosultságot. Biztosítási jogviszony a Tbj. 5. § (1) bekezdése szerint: a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. Biztosítási jogviszonyt alkalmazottként vagy vállalkozóként szerezhet. Figyelni kell arra, hogy ha biztosítási jogviszonyt létesít, jövedelme akkor sem lehet, mivel ez kizáró a TGYÁS, GYED folyósításánál. Ha tehát elhelyezkedik, akkor azonnal fizetés nélküli szabadságra kell mennie, ugyanígy, ha vállalkozó igazolványt vált ki vagy társaságot alapít, személyes közreműködést nem vállalhat, fizetés nélküli szabadságot kell igénybe venni. A vállalkozás adójogi, bejelentési oldalát ajánlatos könyvelővel egyeztetni, ő tudja megmondani, hogy milyen lehetőségei vannak.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer