Kedves Kérdező ! Kérdéseire a választ a Bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) és a Családjogi törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A gyermektartásdíjat a kötelezett munkabéréből a határozatban megállapított mértékben, összegben a munkáltatónak kell levonnia. A Vht. úgy fogalmaz, hogy a bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. A tartásdíj megállapítását tartalmazó határozatot tehát a bíróságnak meg kellett küldenie a munkáltatónak, ott rendelkezésre áll. Írjon egy felszólító levelet a munkáltatónak, hogy tegyen eleget levonási és utalási kötelezettségének, ugyanis az utalás hiányáért a munkáltató felelős, felelősségre vonható. Célszerű felhívni a munkáltatót a különbözet megküldésére is utalva felelősségére (Vht. 79. §). Amennyiben a munkáltató az elmaradt összeget nem utalja, közvetlen bírósági letiltással érvényesíthető az igény: A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A Csjt. Rendelete szabályozza, hogy a munkabérből mi vonható végrehajtás alá, mi a tartásdíj alapja: A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.). Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság. A munkáltató a jogosultat - kérelmére - köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának összegéről.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina