Mivel Önök élettársi kapcsolatban élnek, így egymás után nem örökölhetnek a törvény értelmében. A törvényes öröklési rend szerint párja után 2 féltestvére, Ön után pedig leszármazók és házastárs hiányában szülei egyenl? részben örökölnek. Mivel azonban csak édesanyja él, így az apai részt az Ön testvére örökli. A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés els?dleges formája, hiszen a törvényes öröklésre csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha nincs végintézkedés, vagy van ugyan, de az érvénytelen, vagy hatálytalan, vagy érvényes és hatályos ugyan a végintézkedés, de az nem terjed ki az örökhagyó egész vagyonára. Az örökhagyó a végrendeletben egy vagy több örököst nevezhet. Az örökhagyó örököséül bárkit kijelölhet. Lehet olyan személy, aki végrendelet hiányában is örökölne, lehet a törvényes örökösökön kívül álló személy. Az örökösnevezés formáját tekintve a törvény meghatározott formát nem ír el?, érvényességének nem feltétele az örökös név szerinti megjelölése sem.Elegend? az is, hogy, ha a végrendelet úgy jelöli meg az örököst, hogy annak személye felismerhet? legyen. Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, vagy annak egy részét juttatja. Az egész hagyaték mindenképpen magában foglalja az aktívumok mellett a passzívumokat is, azaz a jogok mellett a kötelezettségeket is, hiszen a hagyatékba nem csupán a jogosultságok, hanem az örökhagyó halálakor meglév? terhek is beletartoznak. Az örökhagyó úgy is nevezhet örököst, hogy nem az egész hagyatékát, vagy annak meghatározott hányadát juttatja, hanem meghatározott egy, vagy több vagyontárgyat, mely azonban az egész hagyaték értékének jelent?s részét- Az ítélkezési gyakorlat a teljes hagyaték értéke 1/4-1/5 részét elér? vagyontárgyat ilyennek tekinti - teszi ki, s a juttatás azzal a kikötéssel történik, hogy a juttatásban részesítettnek osztoznia kell a hagyatéki terhek viselésében. Amennyiben Önök egymást nevezik örökösüknek a végrendeletükben, úgy az Ön oldalán leszármazók és házastárs hiányában édesanyja kötelesrészi igénnyel élhet (a törvényes örökrész fele). A kötelesrészi igény érvényesítését?l csak kitagadással lehetne eltekinteni, amelyet azonban szigorú törvényi feltételek megléte esetén enged meg a törvény. A kizárással is csak a kötelesrészt meghaladó juttatásból zárható ki. Így egyetlen megoldás az édesanyjával írásban megkötött lemondó szerz?dés lenne: kifejezetten meg kell jelölni, hogy lemond a kötelesrészr?l (akár ingyenesen, akár ellenérték fejében), illetve azért, hogy a leszármazóira (az Öntestvérére) is vonatkozzon, a szerz?désnek tartalmaznia kell azt a kitételt is, hogy a leszármazókra is vonatkozik a lemondás. A törvény írásbeli alakot ír el? e szerz?dés megkötésére, egyéb el?írást azonban nem tartalmaz. Végrendelet készíthet? ügyvédi közrem?ködés nélkül, azonban az érvényes végrendelet megírásához szigorú formai feltételeket támaszt a törvény. A magánvégrendelet fajtái: a holográf (saját kez?leg írt és aláírt) , illetve az allográf (más által írt, vagy számítógéppel írt végrendelet, ahol 2 tanú el?tt kell aláírni, illetve ha már aláírta, 2 tanú el?tt ismeri el a saját aláírását és a 2 tanú is aláírja). Mindkét végrendeletre közös szabályok is vonatkoznak: olyan nyelven kell készíteni, amelyen az örökhagyó ért (írni,olvasni tud), közönséges írással készüljön (a használt nyelvnek megfelel? bet?kkel), kit?njön bel?le a végrendeleti min?ség, folyamatos számozás, ha több oldal van, minden oldalt aláírni, pontos keltezés (hely, id?). Fontos, hogy Ön és párja külön külön készítsen végrendeletet, illetve szó szerint említsék meg, hogy minden ingó és ingatlan vagyonukat a másikra hagyják.

tisztelettel:
Dr. Brezovszki Anikó
drbrezovszkianiko@onlinejogasz.hu