Kedves János ! Munkaszüneti napon a munkaid?-beosztás alapján munkát végz? a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. A rendes munkaid?ben munkaszüneti napon csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is m?köd? munkáltatónál, vagy munkarendben foglalkoztatható munkavállaló. A munkaszüneti napon egyébként nem kell munkát végezni, de erre a napra egyébként munka nélkül is a távolléti díjra jogosult a munkavállaló. A plussz feledatért a munkaszerz?dése függvényében jár díjazás, ha benne foglaltatik hogy aportás munkakörön felü kazáf?t?i feladadtot is ellát az év meghatározott id?szakában, nem jár díjazás. Átirányítás valósul meg, ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett, vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatot is ellát. Az átirányítás nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot.Ha a munkavállaló eredeti munkaköre mellett végez más munkakörbe tartozó feladatokat, és ennek id?tartama egyértelm?en behatárolható, akkor a ténylegesen végzett munka szerinti bér illeti meg, a végzett munka arányában. Jelen esetben aza gond, hogy a 44 munkanapot mindenképpen meghaladja a kazánf?tói feladatok ellátása. A munkáltató úgy járhat el jogszer?en hogy a munkaszerz?désébe foglalja, hogy bizonyos intervallumban kett?s munkkaöre van: portás, kazánf?t?. Lényeges, hogy kazánf?t? munkakört csak az tölthet be, akinek megvan az ehhez szükséges végzettsége, esetlges baleset esetén, súlyos következményekete von maga után, ha képesítés nélküli munkavállalói tölti be ezt a munkakört!

tisztelettel:
dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu